Beköszöntő >> helló
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.
A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános írásban rögzítette a több évszázados szájhagyományt.
1210-ben a szentkúti zarándokok sokasága miatt építette a Vereb család az első kegytemplomot, Verebély községben.
1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt.
1400. nov. 9-én IX. Bonifác pápa a kegyhelynek azt a búcsút engedélyezte, amit csak az Assisiben lévő Porciunkula templomban, és Aachenben a Szent Szûz templomában Szent Margit ünnepén lehetett elnyerni. Nagyboldogasszony ünnepére, és az azt közvetlenül megelőző három napra, 12 papnak adott gyóntatási engedélyt. (Monumenta Vaticana IV. kötet 312. oklevél.)
1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. (Benkovics Mihály cisztercita pap írja, aki 1734-tôl 1757-ig volt Szentkút lelkésze.)
1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna.
1710-ben XI. Kelemen pápa már ehhez a kápolnához kötötte a teljes búcsú elnyerését.
Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.
Szentmihályi Mihály plébános, egri kanonok, vice esperes 1767-ben Nagyboldogasszony napján, a szentkúti vízben való egyszeri fürdés után, kínos derékfájástól szabadult meg. Ő írta hálából 1794-ben az elsô, Szentkútról szóló könyvet.
1782. júl. 17-én VI. Pius pápa a Boldogságos Szűz minden ünnepére, valamint Páduai Szent Antal és Szent Anna ünnepére, 1858. júl. 18-án IX. Pius pápa már a keresztjáró hét három első napjára is, XI. Pius pápa pedig az 1613/1926. sz. iratával, az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkútnak.
1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” (=kis bazilika) címmel tüntette ki.
A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. sz.-tól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van.
Ferencesek Szentkúton 1765-ben Almásy János, a kegyhely tulajdonosa, Barkóczy Ferenc hercegprímásnak írja: „... a török járom idejében franciskánus páterek vezették a híveket, fogadalmi zarándoklatra Szentkúthoz... Gyöngyösi Páter franciskánusok szolgáltak oda és más nem is subsistálhatott állandóképpen ott... 1705-ben is franciskánusok vezették a búcsúkat,” A ferencesek feltehetôleg már a XIII. sz.-tól lelkipásztorkodtak Szentkúton a búcsús idényekben. 1710-től a környékbeli plébánosoknál vagy valamelyik hívőnél szálltak meg. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.
A közel két évszázados otthonukból 1950-ben az állam elûzte a ferenceseket. 1989-ig az Esztergomi Főegyházmegye látta el a kegyhelyet, azóta ismét ferencesek szolgálnak Szentkúton.
2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.
Tovább a fotókhoz itt!>>>
Új Ember magazin:
Nemzeti kegyhelyünk: Mátraverebély-Szentkút
A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakán kinyilvánította, hogy Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelyünk lesz. Ezt augusztus 12-én, Nagyboldogasszony ünnepe elõtti szombaton Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepélyes formában hirdeti ki a gyönyörû zarándokhelyen. - Régóta vártuk, hogy határainkon belül legyen egy olyan kegyhely, ami kifejezhetné a Magyar Katolikus Egyház egységét - mondja Palko Julián atya, ferences házfõnök, aki nyolc éve végzi szolgálatát Szentkúton. - Egy Mária-kegyhely lett a kiválasztott, ami utal arra, hogy a Szûzanya a nemzetek közül elsõként Magyarországnak lett pátrónája Szent István révén. Európa-szerte számos országban vannak központi kegyhelyek, így Lengyelországban Chestochowa, Portugáliában Fatima, Franciaországban Lourdes. Nálunk eddig hiányzott az elõbbiekhez hasonló nemzeti szent hely, ami most Mátraverebély-Szentkút lett. Itt megjelenhet a nemzetet képviselõ közösség, szabadon elfér rengeteg ember, és az év bármely napján ide lehet zarándokolni. A ferences rendtartomány nagy öröme, hogy Szentkútra esett a választás, öröm, hogy rendelkezésre állhatnak és szolgálhatják a nemzetet. Nagy feladatot is jelent ez: Szentkúton három szerzetespap van jelen állandó jelleggel, de minden egyes nagyobb megmozdulásra, nyaranta vasárnapokra is hívnak más rendházakból segítséget. A kegyhely Nem véletlen, hogy Mátraverebély-Szentkút lett a nemzeti kegyhely, az alapítási történetek egyrészt a magyar múlt és a jelen emlékezet részei, másrészt a Szûzanyához kötõdnek. A szóbeli hagyomány alapján a Szentkút forrásának vizét Szent László fakasztotta. Errõl legendák szólnak, ugyanakkor Julián atya emlékeztet arra is, hogy a vízfakasztás biblikus esemény is, a Szentlélek kiáradásának szimbóluma: Jézus is élõ vizet ígért a szamariai asszonynak Jákob kútjánál. Élõ vizet, ami az örök életre vezet. 1793-ben Szentmihályi Mihály egri kanonok írja - sõt 1734-bõl is vannak írott források -, hogy a szóbeli hagyomány visszamegy az 1100-as évekig, mely szerint Szent László egy nagy szakadékot lovával átugratva menekült meg üldözõi elõl, és azon a helyen (ma Szentkút) a ló patájának nyomából víz fakadt. - Ez az esemény mély értelmû - teszi hozzá a legendás történethez Julián atya -, Szent László király hite óriási volt, Szent István mûvét vitte tovább, az Egyház megerõsödött, és kiáradt rá a Szentlélek. Vele együtt, az õ segítségével mi is átugorhatjuk már itt a földön az élet szakadékait és majd a kárhozat szakadékát is. A szóbeli hagyomány szerint az 1100-as években a Szent Szûz megjelent ezen a helyen a gyermek Jézussal a karján egy hársfa lombkoronáján, és rámutatott a Szent László által fakasztott forrásra, mondván egy néma pásztorgyereknek, hogy igyon a vízbõl, és a fiú meggyógyult. Ez a másik alapítási történet. Tény, hogy az 1100-as évektõl már zarándokolnak ide a hívõk az ország területérõl és a szomszédos népek közül is testi-lelki gyógyulást keresve. 1200-as évek elején már újjá kell építeni a verebélyi templomot, mert nem képes befogadni a hívõ tömegeket. Az 1300-as évek közepén gótikus templommá építik át, mellé kolostor épül, amelyben valószínûleg pálosok laktak. 1400-ban IX. Bonifác pápa bullája - Európában ebbõl a korból más kegyhelynek nincs ilyen pápai felhatalmazása - megengedte, hogy Nagyboldogasszony ünnepét itt három napig tarthassák, azaz három napon át lehetett a teljes búcsút elnyerni. Tizenkét páter kapott engedélyt gyóntatásra. 1926-ban XI. Pius pápa az év minden napjára kiterjesztette ezt a felhatalmazást. 1970-ben basilica minor címet kapott a templom. A zarándok itt az év bármely napján teljes búcsút nyerhetnek. Újjáéledõ hagyomány Julián atya örömmel számol be arról, hogy Szentkúton a búcsújárás nem csupán egy megmaradó, hanem újjáéledõ hagyomány is. A megnövekedett zarándokkedvet jelzi például az is, hogy Az élet gyöngye zarándokút, ami a Margitszigetrõl indul, elõször Szentkútra vezet, majd onnan tovább a távoli Portugália felé. Megemlíthetjük ugyanakkor a Mátraverebély-Szentkútra tartó ferences ifjúsági zarándoklatot is, ami Esztergomból indul, és amelyen augusztus 15. és 20. között több mint kétszáz fiatal vesz részt. - Húsz-harmincévesek, csoportosan, családosan vagy magányosan szívesen zarándokolnak Szentkútra - mondja lelkesen az atya. - Például a gyöngyösi hívek is, akik egy évtizede abbahagyták a zarándoklatokat, de tavaly ismét útra keltek sok fiatallal. Idén nagyon készülnek, új Mária-szobrot készítettek az ünnep alkalmából, amelyet gyalogosan hoznak majd a kegyhelyre. Elgépiesedik a világ és elkényelmesednek az emberek, de sokan felismerik, hogy milyen pompás dolog elfeledkezni a civilizáció problémáiról és kizárólag Istennek élni egy zarándoklat keretében. Julián atya azt is elmondja, hogy a búcsújáró csoportok közvetítésével õ is nagy kegyelmeket kap: - Kiemelném a szécsényi férfi-zarándokcsoportot, akik pünkösdkor érkeznek ide. Fantasztikus, ahogy ezek a férfiak - a legkisebb közülük hatéves, a legidõsebb pedig 80 fölötti, aki a II. világháborúban fogságba esett, és megígérte Istennek és a Szûzanyának, hogy ha hazakerül, akkor gyalog elzarándokol Szentkútra, ezt azóta minden évben megteszi - együtt énekelnek Mária-énekeket, amúgy férfiasan, és Mária gyermekének vallják magukat. Õket látva, hallva érzem, hogy milyen szívbe markoló a Szentlélek munkája. Az ember legszívesebben sírna örömében. A kegyhely szépsége, az itt tapasztalható béke, harmónia mindenkire kiárad, a nem hívõ emberekre is, ahogy az atya meséli. Senki nem tudja kivonni a lelkét a kegyhely hatása alól. Nemzeti kegyhelyünk szépségével, kegyelmeivel, békéjével egész évben várja a zarándokokat. Verebély nagy hivatása - Bálint Sándor a Szentkútról "A barátok lelki hatása a 19. század nagy világnézeti és gazdasági válságait is átvészeli, hogy vállalhassa a 20. század nagy ferences feladatait, elsõsorban azt, hogy meggyõzzön bennünket a megszentelt szegénység szépségérõl. E ferences múltnak bizonysága és e jövendõnek reménysége Szentkút is. Valami különös magyar aszkézis nyomai és jelei mindenfelé. A hegyoldalban mintha Rivo Torto áldott szegénységére, Monte Verna misztikus izzására emlékeztetnének. A templommal szemben hosszú sor "menedékház", ami azonban csak annyit jelent, hogy az esõ nem esik beléjük. Majd minden palóc falunak van itt külön hajléka. Csak ennyire telt a szegénységükbõl. A lélek ügye az elsõ, ki törõdnék itt, Mária közelében a szamár testvér kényelmével? A középkori templomalvás titokzatos képei villannak meg elõttünk. Szentkút jámbor híre igazán a 18. században kezd kibontakozni. Történetét az isteni malasztnak csodálatos mûvei ékesítik. Sajátságos, hogy a Szentkút napjainkban nagyobb hódításokat tesz, mint valaha. Még nemrégen is szinte csak palócok és jászok keresték föl, ma már jóformán az egész katolikus magyar nép Mátraverebély lelki hatása alatt áll. Az évi áldozások száma 90 ezerre tehetõ. Verebélyre a magyarság egyetemes népi újjászületésében még nagy hivatás várakozik. Mátraverebélyi-Szentkúton a búcsújárás a népáhítatnak nemcsak hagyományos, eltûrt, de nem istápolt megnyilatkozása, mint sajnos annyi más helyen, hanem korszerû, újszerû vonásokkal is iparkodnak a lelkek üdvösségére kiegészíteni. A Kegyelem szentkúti forrása vár mindnyájunkat, hogy vizében újjászülessünk."
Új Ember magazin:
Nemzeti kegyhelyünk: Mátraverebély-Szentkút
hirdetés
hirdetés
hirdetés
...